Nem akar sportolni a gyerek? Hogyan motiváljuk?

 

Írta: Kiss Anita - Winnersport

 

Vissza az iskolába, vissza a sporthoz!

 

Nem akar sportolni a gyerek: most mit tegyünk?

Ez azért aggasztó, mert a WHO szerint az 5–17 éveseknek naponta legalább 60 perc közepes vagy intenzív mozgás javasolt (Forrás: who.int.).

A mozgás pedig nemcsak az izmokat, hanem az önfegyelmet és az önbizalmat is erősíti.

Sőt! A rendszeres mozgás nemcsak a közérzetet javítja, hanem az iskolában és a mindennapokban a gyerekek teljesítményét is kézzelfoghatóan növeli.

A sport és a mozgás tehát az egészséges fejlődés alapja.

 

De hogyan motiváld a gyerekedet, ha nem túl lelkes és nem akar sportolni?

 

Miért mondja azt a gyerek, hogy „nem akarok sportolni”?

 

Nem (kizárólag) a lustaságról van szó.

Gyakori okok lehetnek:

• Újtól való félelem: új edző, új csapat, bizonytalanság.
• Negatív élmények: kevés játékidő, bántó megjegyzés, túl nagy elvárás.
• Még nem találta meg a neki megfelelő/tetsző sportot.
• Környezeti tényezők: zaj, túl sok inger. Érzékenyebb gyerekeknél ez simán elveheti a kedved a sporttól. Szakmai nézőpontból a korai időpont sem szerencsés: 12 éves korig a változatos, játékos mozgás élménye fontosabb a specializációnál.
• Introvertáltabb gyerekeknél az egyéni sportok (tenisz, torna, atlétika) kezdetben kisebb zaj- és stresszterhelést jelentenek, mint a hangos „csapatsport közegek”. 

 

Olvasd el cikkünket! ADHD-s gyerek mit sportoljon?  

 

Mit sportoljon a gyerek?

 

A válasz életkor-, testalkat- és személyiségfüggő.

Az egyéni sportok jók az introvertált, kisebb gyerekeknek, míg a csapatsportok később, a koordináció fejlődésével jöhetnek.

A rendszeres mozgás fegyelemre, önbecsülésre és szociális készségekre is nevel.

Érdemes szem előtt tartani, hogy a jól megválasztott sportág hosszú távon a sportteljesítményt is fokozza.

Kezdetben nagyon jó választás a foci, mert egyszerű szabályai vannak és fejleszti a csapatszellemet, ugyanakkor a sérülés veszélye miatt oda kell figyelni.

A torna javítja a koordinációt; a tenisz a gyorsaságot és szem–kéz koordinációt; a röplabda az egyensúlyt és csapatmunkát.

A vízisportok megfelelőek a túlsúlyos vagy ízületi problémás gyerekek számára is.

A harcművészetek önfegyelmet és önvédelmi készségre tanítanak.

 

 

Sportágak életkor szerint: mit és mikor?

 

6–8 év: játékos alapozás (szivacskézilabda, úszás, torna).

Itt a cél a koordináció, a ritmus és a testtudat kialakítása.

9–12 év: jöhetnek a csapatsportok (foci, kézilabda, kosár), taktikai alapok, közösségi normák.

13–15 év: finomodik az erőnlét és taktika (vízilabda, atlétika és kiegészítő erősítések).

16+ év: szabad specializáció vagy rekreációs sportválasztás - a lényeg, hogy maradjon rendszeres.

 

Sportágváltás konfliktus nélkül

 

„Mostantól ezt csinálod és kész!” – hát ez így ritkán működik.

Ehelyett a következőket ajánljuk:

• Beszélgetés az okokról: unalmas? nagy a zaj? valaki bántotta? túl erős a csoport?
• 2–3 reális opció felkínálása a gyermeknek: próbaórák, „nyitott edzés” látogatása.
• Az átmeneti időszakban: a régi sport korrekt lezárása, az új közeg tesztelése.
• A gyerek visszajelzés alapján: a gyerek elmondja, mi tetszett/nem tetszett; a szülő és az edző pedig megoldást keres rá (edzéscsoport-váltás, pozíciócsere, edzésmennyiség finomhangolása).
• Ha a gyerek váltani szeretne, a legrosszabb, amit tehetünk, hogy erőltetjük azt a sportot, amit most űz.
• Ne kényszerítsük a gyereket; inkább vigyük el próbaórára, beszéljünk az edzővel, és hagyjuk, hogy a kicsi szabadon próbáljon ki új dolgokat.
• A váltásnál vegyük figyelembe a testalkatot: magasabb gyereknek jól jöhet a kosárlabda, zömökebbnek a futball, lassabb reakcióidejűeknek pedig a harcművészeti sportok.

 

 

Tippek a sportágváltáshoz:

 

• Első a játékosság és a „flow-élmény”: ha megtapasztalja, hogy máshol élvezetesebb, nem akar majd visszamenni a régi, kevésbé stimuláló közegbe.

• Elköteleződés ≠ kényszer: ha idényre/szezonra szerződtetek, az úgy korrekt, ha végigviszitek, aztán lehet váltani.
• Betegség = pihenő: ha nem teljesen egészséges, ne vidd meccsre/edzésre! Rövid távon a „mentünk, mert muszáj” ára gyakran hosszabb kiesést eredményezhet.

• Ne a saját, múltbéli csalódásod alapján döntsetek: vizsgáld meg higgadtan az okokat (félelem? bántás? félreértett edzői instrukció?).

• Adj időt, de ne engedd el: próbáljátok újra, hátha csak átmeneti blokkról van szó. Ha tartós az ellenállás, keressetek más közeget/sportot. 

 

Gyakorlati, motivációs tippek – Hogyan motiváljuk a gyereket?

 

• Tedd játékossá: mini célok; a fókusz az élményen legyen.
• Egy baráttal minden könnyebb: szervezzétek úgy, hogy egy ismerőssel menjen edzésre.
• Mérhető, mégis „könnyű” célok: 10 egymás utáni passz, 5 perces folyamatos úszás, 3 sikeres szerva.
• Dicsérd az erőfeszítést: „Jó volt, hogy végig figyeltél és visszamentél próbálkozni.”
• Környezeti súrlódás csökkentése: könnyen elérhető helyszín, barátságos edző, átlátható csoportlétszám.
• Orvosi „zöld jelzés”: megerőltető sport előtt sportorvosi kontroll; betegség után fokozatos visszatérés.
• Szülői önkontroll: ne saját magunkból induljunk ki, hanem a gyerek öröme legyen a vezérlő elv.
• Mintakövetés: ha a szülő is mozog, a gyerek is nagyobb kedvvel kezd el sportolni.
• Egy példakép is ösztönző lehet: a meccsek, amelyeket közösen nézünk meg vagy a kedvenc játékos követése is erősíti az érdeklődést
• Engedjük meg, hogy saját maga válassza ki a neki tetsző sportot, ez növeli a motivációját, és segít megtalálni a hozzá illő mozgásformát.

 

 

Nem akar sportolni a gyerek? Mit tegyünk? - Összefoglaló

 

A „nem akar sportolni” szituáció egy jelzés a gyerek részéről: valami nincs rendben a közeggel, a terheléssel vagy a motivációval.

Egy iránytűvel a kezünkben viszont könnyebben megtalálhatjuk a helyes utat.

A megoldás pedig a játékos, változatos mozgásban, az orvosi tanácsok betartásában és abban rejlik, hogy teret adunk a közösségi élményeknek, miközben szülőként megőrizzük a józanságunkat.

Amennyiben a gyermeked megtalálja „a saját sportját”, azt azonnal észre fogod venni.

Több mosoly, nagyobb önbizalom és jobb közérzet árulkodik majd arról, hogy jó úton jártok.

A többi már csak logisztika…

Ahogy a szakemberek is rámutatnak, a játék öröme sokkal fontosabb, mint a korai versenyszellem.

Ha megengedjük a gyerekünknek, hogy rátaláljon arra a sportra, ami boldogságot ad neki, nagyobb eséllyel válik egész életére aktív felnőtté és ki tudja, talán egyszer még ő rúgja be a győztes gólt a kapuba!

Lehet, hogy éppen egy Winner focilabdával?

 

Olvasd el ezt is:

 

Fizikai aktivitási ajánlások 5–17 éveseknek (napi 60 perc) - WHO ajánlások angolul

Mit tegyél ha nem szeretsz sportolni? Tippek kamaszoknak 

Mit sportoljon a 12 éves gyerek? - Sportok 12 éveseknek

Milyen méretű focilabda kell a gyereknek? - Melyik a legjobb focilabda gyereknek? 

Szabadtéri sportok jótékony hatásai - Egy csapatsport, a futball

Miért jó a röplabda? - A röplabda, mint csapatsport előnyei gyerekeknek

A labda fejlesztő hatása - Hogyan fejleszti a gyerekeket? 

Strandröplabda - Edzés és remek kikapcsolódás egyben

Mi az a futsal? - Minden, amit erről a sportról tudnod kell

Milyen focilabdát vegyek? - Teljeskörű útmutató.

Teremfoci és egyéb beltéri sportok - Sportolási lehetőségek ősszel

Kézilabda méretek - Milyen kézilabdát vegyél?