Víz világnapja: a divatipar, mint gigantikus vízfelhasználó

Olvasási idő: 17 perc

 

Írta: Kiss Anita

A ruhákat régen az emberek addig használták, amíg azok el nem koptak: ha kilyukadtak megjavították és megfoltozták, miután pedig elhasználódtak, mosogatórongyként, olajos rongyként vagy cipőtisztítóként hasznosították őket. Napjainkra ez a hozzáállás, különösen a magas jövedelmű országokban, teljesen megváltozott. Az emberek egyre gyakrabban vásárolnak ruhákat és lábbeliket, amelyeket, ha meguntak kidobnak és divatosabbra cserélnek.

A világon az emberek jelenleg évente több mint 60 millió tonna ruhaneműt vásárolnak, és ez a szám 2030-ra várhatóan még tovább, mintegy 100 millió tonnára emelkedik.

Ma a divatmárkák majdnem kétszer annyi ruhát gyártanak, mint a 2000-es években és ennek nagy részét Kínában és más országokban, például Törökországban vagy Vietnamban állítanak elő. Világszerte 300 millió embert foglalkoztat ez az iparág.

A "fast fashion" (gyors divat) elnevezés részben azért kapta a nevét, mert a divatipar ma már hetente jelentet meg új kollekciókat, míg korábban ez évente négyszer történt meg.

A textíliák két nagy kategóriába sorolhatók:

- természetes és

- szintetikus anyagok.

Az olyan alapanyagok, mint a pamut és a gyapjú - amelyek növényi és állati eredetű anyagokból készülnek - termelése nagyrészt stabil, bár lassan növekszik.

Ezzel szemben a polimeralapú szálak, különösen a poliészter gyártása a NIST (National Institute of Standards and Technology) műhelybeszámolója szerint, a 2000-es évektől kezdve 25 millió tonnáról 2018-ra mintegy 65 millió tonnára emelkedett.

☢️Ezek a tendenciák együttesen elképesztő környezeti hatással járnak.

Nézzük is mindjárt, hogy hogyan érinti mindez a vízfelhasználást.

 

I. A divatipar vízéhsége: mennyi vízre van szükség a ruhák készítéséhez?

 

A divatipar a világ egyik legnagyobb vízfelhasználója.

A Földön évente legalább egy hónapon keresztül, mintegy négymilliárd ember küzd súlyos vízhiánnyal. Becslések szerint a divatipar jelenleg évente mintegy 93 milliárd köbméter vizet használ fel, ami a globális édesvíz-kitermelés négy százaléka. A jelenlegi tendenciák alapján ez a mennyiség 2030-ra meg fog duplázódni.

Egyetlen kilogramm nyerspamut termesztéséhez átlagosan 10 000-20 000 liter vízre van szükség, attól függően, hogy hol termesztik azt.

Egy kilogramm textil (nemcsak a pamut, hanem a poliészter és más anyagok) feldolgozásához (beleértve a fonást, festést, kikészítést) pedig további 100-150 liter vízre van szükség.

Nem minden gyapotot termesztenek olyan területen, ahol sok eső esik. A termesztés mintegy fele további öntözést igényel, és ez fokozhatja a helyi vízkészletekre nehezedő terhelést.

A legtöbb gyapotot egyébként olyan országokban állítják elő, amelyek már most is súlyos vízhiánnyal küzdenek, például Indiában, Kínában és Pakisztánban. [Forrás: Soil Association].

A divatipar jelenleg annyi vizet használ fel, ami 110 millió ember szomját oltaná egy egész éven át.

Egyetlen pamutpóló előállításához körülbelül 2700 liter vízre van szükség.

A közép-ázsiai Aral-tó a korábbi térfogatának mindössze tíz százalékára zsugorodott, ami nagyrészt az üzbég gyapottermesztés miatti túlzott öntözésnek köszönhető.

 

Kép forrása: Wikimedia

 

A Textile Exchange által 2014-ben közzétett, a biopamutszálak életciklus-értékelése szerint a biopamut termesztés vízfelhasználása 91 százalékkal kevesebb, mint a hagyományos gyapot termesztése esetében.

 

Mit tehetsz a vízpazarlás visszaszorítása érdekében?

Vásárolj biopamutból készült termékeket!

 

✅A biopamutból készült póló előállításához kevesebb vízre van szükség (243 liter). Miért van ez így?  Ez nagyrészt a talaj állapotával függ össze. Az ökológiai termesztési rendszerek sokkal jobbak a talaj számára, és ez kihat a vízfelhasználásra is.

✅A biogazdálkodók olyan módszereket alkalmaznak, amely termőföldjüket sokkal ellenállóbbá teszi a szélsőséges időjárási viszonyokkal szemben (szárazság, aszály).

✅Az egészséges talaj szivacsként viselkedik, felszívja a vizet áradások idején, és hosszabb ideig megtartja a szárazság idején, valamint kevesebb öntözést igényel. Ráadásul a legtöbb biopamutot olyan területeken termesztik, ahol sokat esik az eső, ami azt jelenti, hogy a gazdák a növények öntözéséhez inkább az égből hulló esőre (vagyis a "zöld vízre"), mint a „kék vízre” támaszkodnak. A „kék víz/blue water a felszíni és a felszín alatti vízkészletekből, például édesvízi tavakból, víztartó rétegekből és vizes élőhelyekről származó vízre utal.

✅A biopamut termesztése során nem használnak mérgező növényvédő szereket, és ezáltal nem szennyezik a vízfolyásokat és az ivóvízforrásokat, amelyek aztán betegségeket, meddőséget és születési rendellenességeket okozhatnak.

✅Az organikus termesztés során olyan eljárásokat alkalmaznak, amely során a talaj jobban képes megtartani a vizet, ezzel növelve a vízfelhasználás hatékonyságát.

✅A GOTS tanúsítvánnyal rendelkező organikus pamuttextíliák nem használnak tartósan vagy erősen mérgező anyagokat a gyártásuk vagy feldolgozásuk során, megelőzve ezzel a mérgező vegyi anyagok és hulladékok vízbe és talajba jutását.

✅A biopamut kevesebb üvegházhatású gázkibocsátásért felelős. A Textile Exchange szerint a biogyapot 46%-kal kevesebb üvegházhatású gázkibocsátást okoz, mint a nem biogyapot, mivel nem használ nitrogén-oxidot kibocsátó műtrágyákat, valamint ez az iparág kevésbé gépesített.

✅Az ökológiai termesztési rendszerek sokkal kevesebb talajerózióhoz vezetnek, mint a hagyományos gazdálkodási módszerek.

 

Mikor van a Víz Világnapja és miért ünnepeljük?

A Víz Világnapját minden évben március 22-én ünnepeljük. Célja, hogy felhívja a világ figyelmét a víz életünkben betöltött hihetetlenül fontos szerepére és jelentőségére.

A víz létfontosságú. Normál körülmények között az emberi szervezet csak három-négy napig bírja ki víz nélkül. Az életben maradáshoz vízre van szükségünk. Sajnos, a Földön jelenleg több milliárd embernek nincs hozzáférése a biztonságos ivóvízhez.

Az első Víz Világnapját 1993-ban ünnepelték. A világnapot először az ENSZ közgyűlése kezdeményezte 1992-ben, a Rio de Janeiróban tartott Környezetvédelmi és Fejlesztési konferenciáján, és azóta minden évben március 22-én ünneplik. Az ENSZ közgyűlése minden évben ezen a napon vagy e nap környékén teszi közzé a vízügyi világjelentésről szóló jelentését.

A vízkészletek fogyóban, a kereslet viszont növekedett iránta, így sok ember számára a vízhez való hozzáférés egyre nehezebbé vált. Az ENSZ által közzétett adatok szerint mintegy 4 milliárd ember - a világ lakosságának közel kétharmada - az év legalább egy hónapjában súlyos vízhiánnyal küzd. Úgy vélik, hogy 2030-ra világszerte akár 700 millió ember is kényszerülhet rá, hogy a vízhiány miatt elhagyja majd a lakóhelyét.

 

A 2024-es Víz Világnapja plakátja Forrás: www.un.org

 

II. Mikroműanyagok a vizeinkben - Kis részecske, nagy probléma 

 

A tenger, az óceán, a folyóvíz, a ruházatunk, a palackozott víz, a hal, a sör, a levegő és a méz.

Látszólag teljesen különböző dolgok, de mégis van valami közös bennük:  

Mindegyik tartalmaz mikroműanyagokat!

Mik azok a mikroműanyagok?

A mikroműanyagok apró, kevesebb, mint 5 mm-es méretű műanyag szálak és részecskék, amelyek hétköznapi tárgyakból származnak. A műanyag darabok közül sok a Napból érkező ultraibolya sugárzás és a meleg hatására aprózódik el.

A mikroműanyagok forrásai különbözőek lehetnek. Származhatnak ipari tevékenységből eredő szennyvízből vagy a kozmetikai szerekből, például arc- és testradírokban vagy fogkrémekben található szemcsékből, valamint a szintetikus szövetekből.

A poliészter és más polimer alapú textíliák mosásakor műanyagszálak mosódnak ki. A műszálas ruhák a mosás közben folyamatosan összedörzsölődnek és a súrlódással öt milliméternél kisebb darabkák törnek le a szálakból.

A kozmetikumokban található szemcséket eleve jóval 5 milliméter alattira gyártják, ezeket elsődleges mikroműanyagoknak nevezik. Noha az elsődleges mikroműanyagok jelentős szennyezést okoznak, a természetes vizekben található részecskék oroszlánrészét nem ezek, hanem a szokványos műanyaghulladék, például a PET-palackok szétesése adja. (Forrás: www.quibit.hu)

A mikroműanyag-szennyezés azért nagyon nagy probléma, mivel ezek a részecskék képesek felhalmozódni az élő szervezetekben (a környezetben, a talajban, a folyóban, a tavakban, de a levegőben is) és számos egészségügyi problémát okozhatnak az állatokban és az emberekben egyaránt. A legnagyobb probléma, hogy szinte akadálytalanul kerülnek be a táplálékláncba.

A mikroműanyagok felhalmozódnak az állatokban, amelyek aztán bekerülnek az élelmiszerláncba. A halak, rákok és más tengeri élőlények a mikroműanyagokat összegyűjtik és elraktározzák a testükben, ami veszélyes lehet az ő egészségükre és az emberekére is, akik elfogyasztják őket. Laboratóriumi vizsgálatok jeleztek már műanyagot szardíniák, heringek, kagylók, osztrigák, tintahalak szervezetében.

 

Forrás: https://www.thelondoneconomic.com/

 

A mikroműanyagok beszennyezik a vizeinket is. Az apró részecskék képesek megváltoztatni a víz pH-ját és a biológiai összetételét. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2017-es jelentése szerint a tengeri szennyezés 15-31%-át a mikroműanyagok okozzák.

Tudtad? A világ egyik műanyaggal leginkább szennyezett folyója lehet a Temze. A folyó egyes szakaszain másodpercenként 94 ezer darab mikroműanyag is áthaladhat.

 

 

A mikroműanyagok felhalmozódhatnak a talajban és szennyezhetik a növényeket. Az apró részecskék hosszú távú káros hatást gyakorolhatnak a talaj ökoszisztémájára is.

A mikroműanyagok szerepet játszanak az éghajlatváltozásban is. A legújabb tanulmányok szerint mikroműanyag nemcsak a tengerekben és óceánokban fordul elő, az apró műanyagdarabkák folyamatosan bekerülnek a levegőbe is. Ezek a részecskék több ezer mérföldet utazhatnak és befolyásolhatják a felhők kialakulását, ami azt jelenti, hogy hatással lehetnek a hőmérsékletre, az esőzésekre, sőt, akár az éghajlatváltozásra is. 2019-ben, a Pireneusokban a kutatók már olyan mikroműanyagokat találtak, amelyek eső vagy hóesés útján kerültek oda.

A mikroműanyagokat először az 1970-es években azonosították. Ez korunk egyik legaggasztóbb környezetvédelmi kihívása, amelyre az Európai Unióban egyelőre nem létezik semmiféle szabályozás.

 

Forrás: saját készítés Mengyán Eszter könyve alapján

 

Habár a mikroműanyag-szennyezésért elsősorban olyan anyagok felelősek, amelyek az egyszer használatos csomagolóanyagokból származnak, a mikroműanyagok nagy része mégis a szintetikus textilekből származik. Bár nemcsak a szintetikus textilekből szakadnak le műanyag szálak, például a mosás során, hanem természetes vagy mesterségesen előállított textilekből is, a legnagyobb problémát mégis azok a mikroműszálak okozzák, amelyek műszálas anyagokból szakadnak ki.

☝️ Tudtad? Kaliforniában évente megközelítőleg 1700-4000 tonna szintetikus szál jut be a természetes vizekbe. Ez olyan, mintha 80 millió gumikacsát darálnánk az óceánba.

Milyen hatása van a mikroműanyagoknak a vízre és az élővilágra?

A mikroműanyagok élő szervezetre gyakorolt pontos hatását ma még egyáltalán nem ismerjük. Eddig még nem készültek olyan tanulmányok, amelyek nagyszámú embercsoporton dokumentálták volna a mikroműanyagoknak való kitettség és az egészségre gyakorolt hatások közötti kapcsolatot.

A kutatásokba eddig kis létszámú embercsoportokat vontak be. Egy 2018-as tanulmány szerint nyolc ember székletében találtak mikroműanyagokat. Egy másik tanulmány a mikroműanyagok jelenlétét dokumentálta a magzatok méhlepényében.

Egy, az Egyesült Királyságban, a Hull Egyetemen végzett tüdőkutatás során a tudósok megdöbbenve tapasztalták, hogy különböző formájú és méretű műanyag szálakat találtak mélyen, az alsó tüdőlebenybe ágyazódva. A tüdőlebenyben azonosított részecskék olyan műanyagokból készültek, amelyekről ismert, hogy mérgezőek az emberre nézve, és tüdőirritációt, szédülést, fejfájást, asztmát és rákot okozhatnak. Az egyik szál két milliméter hosszú volt. (Forrás: https://www.nationalgeographic.com/, 2022)

Hogyan csökkentheted a mikroműanyag szennyezést?

Sajnos, jelenleg még nem létezik olyan mosógép, amely kiszűrné a mikroműszálakat.

A mikroműanyagok természetbe, vizeinkbe kerülését azonban te is csökkentheted, ha a ruháid mosásánál jobban odafigyelsz a következőkre: 

✅Tölts meg alaposan a mosógépedet! Ezáltal kevesebb mikroszál törik le a ruhákból (a ruha-ruha, illetve a ruha-forgódob súrlódás csökkentése a cél). A centrifugálás se történjen túl nagy fordulatszámon.

✅Ne moss ki mindent azonnal! Ritkább mosással nem csak a pénztárcádat kíméled, hanem a környezeted is.

✅Amit lehet moss kézzel (selyem, moher)!

✅Szerezz be mosózsákot, mosólabdát! Mikroműanyagok ellen kiváló megoldás.

✅Kerüld a szárítógépet! Minden textiliát roncsolnak, a műszálas és kevert szálas anyagokat is. A ruháid élettartama is jelentősen csökkenhet, így gyakrabban kell új ruhát vásárolnod. 

✅Kerüld a szintetikus anyagokat! A természetes anyagokat mosni is ritkábban kell!

✅Ha van a mosógépeden, használd az ökoprogramot! Ilyenkor a mosógép kevesebb vizet használ és alacsonyabb hőmérsékleten dolgozik. Azért hosszabb ilyenkor a mosási idő, hogy az ugyanolyan hatékony legyen, mint a más programok használata esetén

III. Mit tehetünk a vizeink védelme érdekében? 11+1 tipp!

 

1. Minden fejben dől el! Ne gondold azt, hogy a te felelősséged csak egy apró csepp a tengerben!

Olvasd el ezt a tanulságos mesét a kis kolibriről és jegyezd meg: ha csak apró lépésekkel is kezded, máris sokat tettél a környezeted védelme érdekében!

“Egy nap tűz ütött ki az erdőben. Minden állat menekült, és a saját életét mentette. A tűz szélén megálltak, és rémülten, tehetetlenül nézték a lángokat. Fejük fölött egy kolibri repült a tűzhöz oda és vissza, megállás nélkül. A nagyobb állatok csodálkoztak és megkérdezték a kolibrit: hát te meg mit csinálsz? A tóhoz repülök vízért, hogy segítsek eloltani a tüzet, válaszolta a kismadár. Az állatok kinevették, és azt mondták: ez ostobaság, nem vagy képes egyedül megfékezni a lángokat! A kolibri így válaszolt: lehet, de amit tudok, azt megteszem.” Légy te is kolibri! Cselekedeteid, bármilyen aprók is, elősegítik a változást! (Forrás: www.vizvilagnapja.hu)

2. Alakíts ki kapszulagardróbot!

Ha tudatosan, jól kombinálható darabokból állítod össze a gardróbod tartalmát, akkor szembemész a fast-fashion márkák folyamatos vásárlásra kényszerítő erőszakosságával, és a pénztárcádat is kíméled.

3. Add tovább!

A ruhatáradból kikerülő ruhadarabokat adományozd el! Sok lehetőséged van: hajléktalanszálló, menekülteknek gyűjtó segélyszervezet, védőnő, családsegítő szolgálat, egyházi közösségek, anyaotthonok, adományboltok, Facebook-csoportok.

4. Támogasd a hazait!

Vásárolj etikus, hazai cégektől. Előző blogcikkemben olvashatsz ezekről a hazai etikus vállalkozásokról. 

5. Vásárolj másodkézből!

Adománybolt, bolhapiac, garázsvásár, Facebook-csoport, Facebook Marketplace, Vintage webshop, nagyi szekrénye – sok lehetőség közül választhatsz!

6. Kölcsönözz! A használt ruhák vásárlása mellett a ruhakölcsönzés is remek alternatíva a fenntartható divatra. A Palanta.co olyan kölcsönzési platform, amely fenntartható ruhákat kínál bérbe, jutalékos rendszerben.

7. Javítsd meg, ha elszakadt, esetleg gondold újra! Sok tervező alakít át megunt ruhadarabokat. (pl.: Matyódesign, Aestherar)

8. Varrass egyedit és légy különleges! A Jujafashion például olyan csinos, egyedi tervezésű ruhákat készít, amely biztosan nem jön veled szembe az utcán.

9. Vásárolj fenntartható anyagokból készült ruhákat!

Bio- és organikus pamut: ezek a pamutfajták környezetbarátak, mivel a termesztésükhöz nem használnak műtrágyákat és peszticideket.

Len: a len termesztéséhez kevés vízre és műtrágyára van szükség.

Kender: A kenderből készült textíliák nagyon erősek és tartósak.

10. Vásárolj olyan farmert, amelynek előállításához kevesebb vízre volt szükség! Egy farmer előállításához körülbelül 10 850 liter vizet is felhasználnak. Az Outland Denim farmert, Megan Markel kedvenc márkáját, kevesebb víz felhasználásával állítják elő.

11. Ne vásárolj poliészterből készült ruhát!

Ugye most már nem kérdés, hogy a poliészter hatalmas probléma, ha vízszennyezésről van szó, mivel mosásakor több millió műanyag mikroszál töredezik le róla és kerül bele az ivóvizünkbe vagy a folyóvizeinkbe.

A poliészter sajnos már az előállításakor is jelentősen hozzájárulhat a vízszennyezéshez, mivel a gyártás során használt káros vegyi anyagok, például a kobalt, a nátrium-bromid és az antimon-oxid, a folyóvizekbe kerülhetnek.

Vásárlásnál alkalmazd a cellux tesztet! Ha a celluxot rányomod egy ruhára és lehúzva róla túl sok szösz tapad rá, biztos lehetsz benne, hogy mikoszálakat is fog hullajtani.

+1 tipp

Moss tudatosan!

Ruháink mosása sok mindenre hatással van: energiahasználat, vízszennyezés, mikroműanyag-szennyezés, ruháink élettartama. Amennyiben kezdetben nem akarsz megválni a kedvenc mosó- és öblítőszeredtől, akkor először csak csökkentsd a felére az ajánlott adagot. Meg fogsz lepődni, hogy a ruháid így is milyen szép tiszták lesznek!

Hogyan moshatsz környezetbarát módon?

Használj környezetkímélőbb mosószereket! Íme, néhány:

Mosószóda

Mészkőből és sós vízből állítják elő, környezetbarát, mert olyan módon készül, hogy nincs mellékterméke.

Szódabikarbóna

A szódagyártás mellékterméke. Képes megkötni a kellemetlen szagokat, vízben jól oldódik. A mosószódánál jobban tisztít, áztatáshoz is használható. A csomagolása sem műanyag, hanem papír!

Mosószappan

Folttisztításhoz kiváló. Ma már vegán verziója is van. Olvasd el a címkét! Lehetőleg olyat válassz, amiben nincs állati zsír. Reszelve vagy langyos vízben feloldva mosógépben is használható.

Mosódió

Hideg vizes mosáshoz nem ajánlott használni. Használat után nem terheli a környezetet, hiszen teljesen lebomlik. Remek folttisztitó hatású.

Vadgesztenye

Mosáshoz egészben ne, csak darabokban használjuk. A friss vadgesztenye a legjobb. A vadgesztenyetermés belseje magas triterpén-szaponin tartalmának köszönhetően alkalmas a ruhák tisztitására. Folyékony mosószert is készíthetünk belőle. 

Selymet és gyapjút ne mossunk vele, a fehér ruhák mosásakor pedig tegyünk hozzá egy kis szódabikarbónát.

Borostyán

Érdemes a nagyobb, sötétzöld leveleket leszedni. Egy adag ruhához 6-10 darab levélre van szükség. Egészben és aprítva is használható. Kösd be egy zokniba a leveleket, helyezd a mosógép dobjába és moss vele gyengén vagy közepesen szennyezett ruhákat. A használt leveleket mosás után dobd a komposztra. Makacsabb foltokat nem tisztít, érzékeny bőrűek ne használják. A pamut és a gyapjú mosására a legalkalmasabb. Az eredmény tiszta ruha, zéró ökológiai lábnyom és környezetterhelés.

 

Forrás: Saját készítés

 

❓Hallottál már erről?

Az önkéntes egyszerűség (vagy tudatosan egyszerű életmód) legfőbb jellemzője, hogy csak annyit fogyasztunk, amennyi életünk fenntartásához szükséges. Azok, akik ezt az életmódot választják, különböző személyes okok miatt teszik ezt: csökkenteni szeretnék az ökológiai lábnyomukat, stresszmentesebb életet szeretnének élni, növelni szeretnék a családjukkal, barátaikkal, szeretteikkel eltöltött ún. “minőségi” időt.

Az egyszerű életmódot választók tipikusan arra törekednek, hogy megszabaduljanak a materialista, fogyasztói társadalom elvárásaitól. Az önkéntes egyszerűség nem aszkétizmust vagy szegénységet jelent, hanem tudatos, aktív döntést arról, hogy mi és mennyi „elegendő” számukra. Ennek az életmódnak a követői nagyon sokféle megoldást választanak életük egyszerűbbé tételéhez – ami közös bennük, hogy kevesebb anyagi fogyasztásra és magasabb életminőségre törekszenek, például kevésbé jól fizető, de nagyobb elégedettséget jelentő munkát választanak, kisebb otthonokba költöznek, csökkentik a fogyasztásukat, ami elromlott megjavítják vagy például sok önkéntes munkát vállalnak.

Felmérések szerint egyre többen választják a tudatosan egyszerűbb életmódot: Ausztráliában, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban például a lakosság körülbelül 25%-a önkéntes egyszerűségben él.

 

VÍZ VILÁGNAPJA 2024 - ÖSSZEFOGLALÁS

„Amikor a kút kiszárad, megismerjük a víz igazi értékét!” (Benjamin Franklin)

 

A víz világnapja fontos üzenetet hordoz: meg kell védenünk a vizeinket, és meg kell akadályoznunk a vízszennyezést, mert a víz nélkülözhetetlen az emberi élet és a bolygónk jövője szempontjából.

A divatipar a világ egyik legnagyobb vízfogyasztója és a fast fashion kultúra elterjedése csak tovább növeli a vízfelhasználás mennyiségét.

A globális ruhafogyasztás az elmúlt 15 évben megduplázódott, úgy tűnik, hogy a "fast fashion" jelenség nem áll meg egyhamar. Sajnos, az úgynevezett "eldobás kultúrája" már teljesen hozzátartozik a (fogyasztói) társadalmunkhoz. Mivel a fast fashion ruhák általában silány minőségűek és olcsó áron kaphatók, ezért egyszer használatos, eldobható cikkekké váltak.

A "csökkentés, újrahasználat, újrahasznosítás" nagyon jól hangzanak, de a mantra ellenére világszerte évente a ruháknak csak kevesebb mint 1%-át hasznosítják újra. Mi történik a maradékkal? A többit egyszerűen elégetik, felaprítják vagy hulladéklerakókba helyezik.

A mikroműanyagok szennyezése is aggasztó tényező, mivel egyre nagyobb mennyiségű mikroműanyag kerül a vizeinkbe és a táplálékláncunkba, ami hosszú távon komoly károkat okozhat az élővilágban és az egészségünkben is.

Mindannyiunknak van lehetősége a személyes felelősségvállalásra a vízvédelem terén!

✅Az újrahasznosított termékek vásárlása és az egyszer használatos termékek elkerülése már mind olyan apró, de kifizetődő lépések, amelyekkel csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat.

Zavar a minden elborító szemét a környezetedben? Jelentsd be a hulladékradaron keresztül! 

 

Még több fenntarthatósággal foglalkozó cikk az Értékmarketen: 

 

Fenntartható divat - Hogyan kapcsolódik a divat a Nőnaphoz?

Iskolakezdés fenntarthatóan - Tippek a környezetbarát iskolakezdéshez

Fenntartható, etikus ajándékok - Tippek, beszerzési helyek

Segítő vásárlás - Vásárolj etikus cégektől!

Meghan Markle - A fenntartható divat nagykövete

 

A cikkben szereplő adatok forrása, irodalomjegyzék:

Mengyán Eszter: Helló, Slow fashion!, Ginko kiadó, 2021

Csalár Bence: A fenntartható divat kézikönyve, Boook kiadó Kft., 2022